Debreceni Nyári Egyetem

2024.07.22. 17:05

Botswanából és Japánból is érkeztek a Debreceni Nyári Egyetemre – fotókkal

Száznál többen érkeztek a cívisvárosba magyar nyelvet tanulni. A Debreceni Nyári Egyetem töretlenül népszerű a külföldiek körében.

Szőke Tímea

Számos különböző országból érkeztek a Debreceni Nyári Egyetem hallgatói

Fotó: Molnár Péter

Száznál több hallgatóval nyílt meg hétfőn a 97. Debreceni Nyári Egyetem; a résztvevők a magyar nyelv és kultúra mellett a várost is megismerhetik a rendkívül színes programok révén. – 97. alkalommal rendezik meg a Debreceni Nyári Egyetemet; ez nemcsak patinás szám, hanem egy hosszú tradíciót is mutat, mely a Debreceni Egyetem és Debrecen történetének is része. Ez az ország legrégebbi nyári egyeteme, illetve a legrégebbi olyan intézmény, ami külföldiek számára kínál a magyar nyelv tanulására lehetőséget – mutatott rá Puskás István, Debrecen alpolgármestere a megnyitót megelőző sajtótájékoztatón. 

Puskás István, Debrecen alpolgármestere a 97. Debreceni Nyári Egyetem sajtótájékoztatóján haon
Puskás István, Debrecen alpolgármestere a 97. Debreceni Nyári Egyetem sajtótájékoztatóján
Fotó: Molnár Péter

Debrecent köztudottan évszázadok óta élénk kulturális-oktatási-művelődési kapcsolat fűzi a nagyvilághoz; ebben kezdetben a Református Kollégiumnak volt óriási szerepe, és ezt a tradíciót vitte tovább a Debreceni Egyetem, amikor először szervezte meg a nyári egyetemét, és akkor is, amikor évről évre megrendezi

 – vélekedett. Szerinte a kurzus nyelvtanulási és tudományos fórum, de arra is alkalmas, hogy különböző helyekről érkező hallgatókon keresztül Debrecen megismertesse magát a nagyvilágban.

– Napjainkban a Debreceni Nyári Egyetem, a magyar, mint idegen nyelvi képzés, és egyáltalán, a Debreceni Egyetem minden olyan tevékenysége, ami azt célozza, hogy külföldiek mélyebb ismereteket szerezzenek Magyarországról és Debrecenről, különös hangsúlyt kap és felértékelődik, hiszen az itt zajló gazdasági fejlődésnek köszönhetően egyre több külföldi munkavállaló érkezik. Fontos, hogy többek közt olyan lehetőségek is várják őket, amelyek révén a magyar nyelvvel és kultúrával ismerkedhetnek. Erre hitelesebb, magasabb szakmai minőséget képviselő partner nincs, mint a Debreceni Egyetem és a Debreceni Nyári Egyetem. Emellett a város és az egyetem együttműködésének ez egy újabb fontos startégiai iránya is – hangsúlyozta. Emlékeztetett: Debrecen évek óta hallgatói ösztöndíjat ajánl fel a nyári kurzushoz, ez most is így van, és jelzi, hogy a városnak fontos ez a képzés.

Csernoch László a a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese a 97. Debreceni Nyári Egyetem sajtótájékoztatóján haon
Csernoch László a a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese a 97. Debreceni Nyári Egyetem sajtótájékoztatóján
Fotó: Molnár Péter

Sokat változott a Debreceni Nyári Egyetem

A Debreceni Nyári Egyetem az elmúlt 97 évben sok változáson ment át a koncepciót, feladatot, elképzelést tekintve is. Nem titkolt szándék volt az első megszervezésénél, hogy kapcsolatot létesítsen a határon kívülre szakadt magyarokkal, illetve a későbbiek során a kivándorlókkal. Később ez módosult, jelentősen eltolódott abba az irányba, hogy a messze lévő magyar közösségek küldenek ide hallgatókat, ápolva a magyarságtudatukat. Megjelent az a forma is, hogy a magyar nyelvet és kultúrát olyanokkal ismerteti meg a kurzus, akik nem kötődnek nemzetünkhöz

 – fejtette ki Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese .

– Ne feledjük, a Debreceni Egyetemnek mindig alapvető szempontja volt, hogy nemzetközi színtéren helyezze el, amit oktat. Ma közel nyolcezer külföldi hallgatója van több mint száz országból, ennek egyik oka, hogy a Debreceni Egyetemet ismerik és elismerik külföldön, ennek pedig része, hogy akik itt jártak, akár a nyári kurzuson, hírét viszik a világban – mondta.

Kitért arra, hogy a kurzusnak fontos része a magyar kultúra megismertetése, és hogy akik általában a nyelvek iránt érdeklődnek, azok is örömmel jönnek, mert a magyar nyelv nagyon speciális nyelvi, nyelvtani, szóalkotási rendszerrel dolgozik, és ilyen értelemben rendkívül tanulságos nyelvészetileg.

 – A képzés speciális kulturális élmény azoknak, akik a Távol-Keletről vagy a távoli nyugatról jönnek. E kettő egyesítése olyan programot kínál, ami nem véletlenül vonza ide száz éve az érdeklődőket – tette hozzá.

a DE Bölcsészettudományi Kar stratégiai és gazdasági dékánhelyettese haon
a DE Bölcsészettudományi Kar stratégiai és gazdasági dékánhelyettese a 97. Debreceni Nyári Egyetem sajtótájékoztatóján
Fotó: Molnár Péter

Minden nyelv fontos

Csatár Péter, a DE Bölcsészettudományi Kar stratégiai és gazdasági dékánhelyettese elmondta, karukon is nagyszámú külföldi hallgató van, és az utóbbi néhány évben olyanok is, akik magyar nyelv, irodalom és kultúra szakon szereztek diplomát. Egy részük hazamegy, másik részük itt marad, ők, mivel jól beszélnek magyarul, el tudnak helyezkedni például tolmácsként. Mára több kínai egyetemmel működik a kari kapcsolat, amelyek folyamatosan küldenek Debrecenbe hallgatókat.

Kitért a nyelvek fontosságára a BTK életében; mint rámutatott, a klasszikusan tanított nyelvek (angol, német, francia orosz) mellett fontos az olasz nyelvű képzés, és tervben van a spanyol oktatása is. „Felélesztették hamvaiból” a lengyelt, amit mára sokan tanulnak. Több idegen nyelv a külföldi hallgatók számára is nyitott lehetőség.

– Egy átfogó, friss kutatás adatai szerint erős a kanadai magyar kivándorlók közössége; őrzik hagyományaikat, magyarságtudatukat. Nem véletlen, hogy onnan is rendre jönnek a Debreceni Nyári Egyetemre – jegyezte meg.

Szaffkó Péter, a Debreceni Nyári Egyetem igazgatója a 97. Debreceni Nyári Egyetem sajtótájékoztatóján haon
Szaffkó Péter, a Debreceni Nyári Egyetem igazgatója a 97. Debreceni Nyári Egyetem sajtótájékoztatóján
Fotó: Molnár Péter

A határon túli magyaroknak indult

Kezdetben, az 1920-as években a Debreceni Nyári Egyetem elsősorban a határon túl maradtak számára nyújtott egyetemi tanulási lehetőséget, nemcsak magyar nyelvet, hanem más tantárgyakat is tanított. Éppen ezért nem csupán formális kapcsolata volt a Debreceni Egyetemmel, hanem annál sokkal több – erről már Szaffkó Péter, a Debreceni Nyári Egyetem igazgatója beszélt.

– Küldetésünk, hogy akik ide érkeznek, azoknak Debrecent is bemutattuk, minél többet tudjanak meg a városról és történetéről. A nyelvek vonatkozásában főleg magyart, mint idegen nyelvet tanítunk, azonban néhány éve a Debreceni Nyári Egyetem elkezdett olyanokat is oktatni magyar diákoknak, amelyek nem nagyon elérhetőek Debrecenben. Közülük kiemelkedik a koreai népszerűsége, amit félévente mintegy százan tanulnak, de sokan keresik a japán és román nyelvet is – sorolta.

A jelenlegi nyári kurzusról elmondta, hogy – ahogyan máskor is – alaptól a magasabbakig minden szinten tanítják a magyar nyelvet, kicsi, 5-9 fős csoportokban. A programok közt ott van a tavaly bevezetett elem, a magyar népdalok nyelvi feldolgozása, újdonságként megjelent az angol nyelvű, Közép-Kelet-Európa történetét ismertető kurzus.

 Az extra programok közt nyelvi és kulturális jellegűek is vannak, mint az éjszakai városnézés, vagy a zsidó negyed meglátogatása, ami mindig népszerű, Újdonság a Református Kollégium Múzeumának felkeresése, a Tímárházzal való ismerkedés nemezeléssel együtt, valamint a hallgatók kérésére szervezett kocsmatúra, Debrecen négy ikonikus helyének érintésével.

Különleges közösségek

Idén 106 diák érkezett, koruk 15 és 85 év közötti, 45-en vesznek részt a kurzuson ösztöndíjjal; az elmúlt tíz évben mind több a saját költségen tanuló hallgató. A Egyesült Államokbeli Cleveland egyeteméről újan csatlakozik be két ösztöndíjas hallgató. A 106 diákból 62 európai, 26 amerikai, 11 fő Ázsiából, Dél-Koreából és Japánból jött, de van Fülöp-szigeteki, botswanai és brazil hallgató is.

A főépület Aulájában tartott megnyitón Szaffkó Péter bemutatta a Debreceni Egyetemet, és arról beszélt, hogy a nyári kurzuson speciális közösség jön össze minden évben, a világ minden részéből. Összeköti őket a magyar nyelv és kultúra iránti érdeklődés, elkötelezettség, miközben valamennyiüknek más a családi háttere, álmai és céljai – ettől olyan izgalmasak a kurzusok – jegyezte meg. – Mi legalább annyi fontos dolgot tanulunk meg a nagyvilágról, mint a résztvevők a magyar nyelv és kultúráról – tette hozzá.

Csernoch László úgy vélte, a kurzus érdeme, hogy összehozza a különböző világlátású embereket, akik itt megértik egymást. Puskás István alpolgármester beszélt a debreceniek erős, „cívis” identitásáról, arra biztatta a hallgatókat, hogy fedezzék fel a várost, és figyelmükbe ajánlotta a közelgő nagyobb programokat is.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában