Debreceniek ütötték az első lyukat a Berlini falba

Idén lesz 35 éve annak, hogy Sopron mellett, a nyugati határ közelében Páneurópai Piknik néven rendeztek nagyszabású békedemonstrációt. Az 1989. augusztus 19-én tartott határnyitást kihasználva többszáz keletnémet szökött át akkor Ausztriába, majd onnan Nyugat-Németországba. A korszak egyik meghatározó eseményének ötlete alig két hónappal korábban, egy – az MDF helyi szervezete és civilek által szervezett – debreceni előadást követő vacsorán született. A napokban a debreceni szervezők közül Szabó Lukáccsal és Medgyessy Istvánnal beszélgettünk. 

Mint ismert, 1989. június 20-án Habsburg Ottó a cívisvárosba érkezett, aki a Kossuth Lajos Tudományegyetem díszudvarán tartott előadást. 

– emlékezett vissza Szabó Lukács.  

Hozzátette, a meghívás másik oka pedig az volt, hogy személyes kapcsolata is volt Habsburg Ottónak Debrecennel: az utolsó magyar trónörökös IV. Károly fiaként jelen volt 1918-ban az újonnan alapított Orvostudományi Kar központi épületének avatásán. Elmondta, mivel ez utóbbiban nem állt rendelkezésre elegendő hely, ezért tartották az egyetem főépületének díszudvarán az eseményt, amely zsúfolásig megtelt.

Szalonnasütésnek indult a Páneurópai Piknik

– Az Aranybikában foglaltunk neki, feleségének, fiának és titkárnőjének is szállást, a díszudvari előadás után pedig ugyanitt az MDF elnöksége szervezett díszvacsorát. Erről készült később egy emléktábla is, de a szálló tulajdonosváltásai során eltűnt – tudtuk meg a szervezőktől. Ezen a díszvacsorán Mészáros Ferenc vetette fel az ötletet, hogy szervezzenek egy közös szalonnasütést az osztrák-magyar határon. Határnyitásról akkor még nem esett szó.  

– Az ötletet Filep Mária is meghallotta. Bár nem volt az MDF vezetésében, de lelkes tag és kiváló szervező volt. Néhány napon belül az elnökség elé terjesztette az ötletet, de nem talált akkor elegendő támogatóra. Ezután fordult hozzám, szerencsére akkorra már volt kellő befolyásom az elnökségnél – osztotta meg Szabó Lukács. Elmondta, a következő elnökségi ülésre Filep Mária egy kész programtervvel készült, amiben a szalonnasütés már inkább csak kísérőprogramként szerepelt, s a határnyitást szorgalmazta. Elárulta, az eredeti elnevezések között felmerült a Páneurópai Dzsembori is.

 – tette hozzá.

Így jutott el Sopronpusztára Tőkés László kiáltványa

A Páneurópai Piknik emblémáját – a szögesdrótot átszakító fehér galambot – Varga Ákos grafikus készítette, a békedemonstráció jelmondata pedig a „Bontsd és vidd” lett. A programon a védnökök képviseletében Walburga von Habsburg és Vass László, Pozsgay Imre titkára mondott beszédet, a Sorsközösség Tábor résztvevői több nyelven olvasták fel a szervezők felhívását. Beszédet mondott Konrád György, Klaus Lange és Vinzenz von und zu Liechtenstein is. Tőkés László, református lelkész, erdélyi forradalmár kiáltványát Szabó Lukács olvasta fel.

– Az én feladatom volt, hogy a Habsburgokkal és az erdélyiekkel tartsam a kapcsolatot. Ekkor kerültem kapcsolatba Tőkés Lászlóval. Ő volt az, aki a Panoráma magazinműsorban őszintén beszélt a romániai diktatúráról, így azután az ottani rezsim igyekezett minél jobban ellehetetleníteni őt. Augusztus 17-én mentem el hozzá, az udvarán tudtunk csak beszélgetni, mivel a háza be volt poloskázva. Ekkor írta meg a kiáltványát, mindössze tíz perc alatt. Ezt sikerült kicsempésznem az országból – emlékezett vissza Szabó Lukács. A kiáltványt a Hajdú-bihari Napló 1989. augusztus 19-i számában is közölte. Hozzátette, a debreceni szervezők munkáját a Terrorháza Múzeum és Sopron városa is elismerte, azonban állami kitüntetésben csak a soproni szervezők részesültek.