Két friss Déry-díjassal büszkélkedhet Debrecen

A magyar irodalmi élet egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező szakmai elismerésében részesül Deczki Sarolta, Krusovszky Dénes, Sallai Katalin Krisztina és Schein Gábor – olvasható a Déry Tibor Alapítvány közleményében. A Déry Tibor özvegyének végakarata alapján létrehozott díjat az alapítvány évente ítéli oda az irodalmi élet kimagasló alkotóinak. A kitüntetést november 4-én adták át a díjazottaknak. A pénzjutalommal járó kitüntetés forrása a Déry-hagyaték, beleértve a Déry-művek után keletkező jogdíjak összegét is. Az elismerés egyúttal Déry Tibornak is emléket állít, akinek idén ünnepeltük 128. születési évfordulóját.

Az elismerést odaítélő kuratórium elnöke Závada Pál, titkára az Artisjus főigazgatója, dr. Szinger András, tagjai pedig Bán Zsófia, Ilia Mihály, Keresztesi József. Az első Déry-díjat 1984-ben adták át (akkor még Déry Tibor-jutalom néven), azóta több százan részesültek az elismerésben. A korábbi díjazottak között szerepelnek olyan írók-költők, mint Csoóri Sándor, Csukás István, Esterházy Péter, Spiró György és Ottlik Géza, illetve olyan irodalomtörténészek, kritikusok, esszéisták, mint Csűrös Miklós, Ferencz Győző, Kovács Sándor Iván, Lengyel András, Németh G. Béla és Radnóti Sándor, Vida Gábor. Legutóbb 2021-ben Gács Anna, Solymosi Bálint és Zádor Éva vehette át a kitüntetést.

A debreceni Déry Tibor-díjasok

Deczki Sarolta irodalomtörténész, filozófus, kritikus. Debrecenben született, és itt érettségizett az Ady Endre Gimnáziumban. A Szegedi Egyetemen szerzett magyar és filozófia szakos diplomát, majd a Debreceni Egyetemen doktorált filozófiából. Több ösztöndíjat is elnyert, melyek segítségével német nyelvterületen kutatott filozófiát és irodalmat (Tübingen, Graz, Freiburg, Berlin, Bécs). Majd 2006-ban egy váratlan fordulat következtében az MTA Irodalomtudományi Intézetében kapott állást. Szakterületei: a német irodalom magyar recepciója; a magyar szellemtörténeti iskola és a német szellemtudomány; a kortárs magyar próza, különösen Tar Sándor prózája. Rendszeresen ír kritikákat a kortárs magyar irodalomról, és több száz publikációja jelent már meg szakmai lapokban. Könyvei: Az érzékiség dicsérete (2013), Meredek sziklagerincen: Husserl és a válság problémája (2014), Fordított világ (2016), A jereváni rádió (2021), Tar Sándor (2022). 

Krusovszky Dénes József Attila-díjas költő, író, kritikus. 1982-ben született Debrecenben, egyetemi tanulmányait Budapesten, az ELTE-n folytatta magyar, összehasonlító irodalomtudomány és esztétika szakon. Alapítója volt a Telep-csoport nevű, fiatal költőkből álló csoportnak 2005-ben. A Versum (versumonline.hu) nemzetközi online költészeti oldal szerkesztője. Első kötete 2006-ban jelent meg, Az összes nevem címmel – azóta különböző műfajokban összesen tizenegy kötete látott napvilágot. Tevékenységét többek között Junior Prima-, Zelk Zoltán-, és Szépíró-díjjal is elismerték. Verseit és prózáját mások mellett angol, német, svéd, román, szerb, horvát és lengyel nyelvre fordították. Regénye, az Akik már nem leszünk sosem 2019-ben elnyerte a Libri-díj közönségdíját. Legutóbbi kötetei: Azóta őzike (gyerekversek, 2021), Áttetsző viszonyok (versek, 2020), Hemingway szalvétája (esszék-kritikák, 2019).