A gazdaság mellett a lakhatást is fejlesztenék Debrecenben

A város lakásállománya megközelítőleg százezerre tehető, a lakásépítési tendencia lassulást mutat, ezzel párhuzamosan a környező települések lakosságszáma évről évre emelkedik. A város gazdasági fejlődése magában hordoz olyan megoldandó feladatokat is, mint a lakhatás fejlesztése. Az elmúlt évek országos szintű ingatlanpiaci áremelkedése a megyeszékhelyek esetében még markánsabban jelentkezett, s a BMW gyáregységének indulásával minden bizonnyal további emelkedés várható. Ez komoly feszültséget generál a piacon, különösen, ha azt vesszük, hogy a saját tulajdonú ingatlanok mellett az albérletárakat is érintette a növekedés. Utóbbin hosszú távon a kollégiumi férőhelyek növelése segíthetne, hiszen a Debreceni Egyetem hallgatói szinte uralják az albérletpiacot, miközben a campus kollégiumai teljes kapacitással üzemelnek.

Bérlakásprogramot terveznek

A piacon az elmúlt időben magánbefektetők jelentek meg, akik reagálva az igényre, fejlesztésekbe kezdtek, kiszolgálva a jellemzően külföldiek lakhatási igényét. Emellett kollégiumfejlesztési programok is indultak, erre példa a Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakgimnázium kollégiumának kialakítása.

Az évszázad második felére reálisan elérhető, hogy a város népessége másfélszeresére növekszik, 300 ezer fős lakosságszámmal kalkulálhatunk, ehhez figyelembe kell venni a várossal összenövő agglomerációs településeket, mint például Mikepércs és Hajdúsámson

– szögezte le Papp László polgármester a témában. Hozzátette: mindkét település már most is szinte része Debrecennek, egyre intenzívebben fejlődő a közlekedési kapcsolat és az összeköttetés a cívisváros és a két említett település között. Maga a gazdaság fejlődési folyamatai is abba az irányba mutatnak, hogy Debrecennek kifejezetten fókuszálnia kell a lakhatás fejlesztésére. Az elmúlt időszak jelentős áremelkedést hozott, amely egyfelől jó az ingatlantulajdonosoknak, mert növekszik az ingatlanuk értéke, viszont azok, akik lakáshoz szeretnének jutni, ezt komoly kihívásként élik meg.

Erre reagálva a város hamarosan kidolgoz egy lakásfejlesztési programot, amelynek az egyik akcióterülete a Tócóvölgy 2 projekt

– összegezte.

A polgármester rámutatott, az új beruházás szeparáltan alakulna ki a Tócóvölgy már megépült részétől, tehát közlekedési terhelést nem jelentene ugyanott az új terület kialakítása. – Azt tervezzük, hogy egy olyan bérlakásprogramot indítunk el ott, amely lehetővé teszi azt, hogy debreceni állandó lakcímmel, valamint helyi munkaviszonnyal rendelkező fiatalok az önkormányzat támogatásával minőségi lakhatási lehetőséghez juthassanak. Ez egy hosszú távú program lenne, amelyben nemcsak a városnak lehetne szerepe, hanem a piacnak is; magánbefektetések is mozgathatják majd ezeket a folyamatokat. Sőt, az lenne üdvös, ha az önkormányzat mellett olyan magánpiaci szereplők is komoly ingatlanfejlesztéseket hoznának létre, amellyel növelnék a kínálati lehetőségeket a városban.

Ha ugyanis a kínálat növekszik – ami a célunk is –, azzal az árakat kordában tudjuk tartani

– zárta Papp László.

Matey István