Szijjártó Péter: három hatalmas rekordot sikerült megdöntenünk

Az ez alkalomból tartott jubileumi ünnepségen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön arról beszélt Debrecenben, hogy nem könnyű időszak van mögöttünk, az elmúlt másfél-két év tekintetében lehet még inkább értékelni az ilyen eseményeket. Mint mondta:

az NI Hungary Kft. húsz esztendőjében ez már a második gazdasági válság volt, hiszen a 2008-2010-es időszakban hazánk gazdasági szempontból a sziklafal szélén tántorgott.

Emlékeztetett, akkor egy olyan gazdaságstratégiát határoztak el, amelynek következetes alkalmazása lehetővé tette, hogy 2010 és 2020 között Magyarország megerősödjön.

– Egy olyan gazdaságstratégia mellett döntöttünk, amely azt mondja, az embereknek segély helyett munkát kell biztosítani és az államnak az erőforrásokat ennek érdekében kell mozgósítani – szögezte le. Kiemelte, a beruházásösztönzési programnak köszönhetően három hatalmas rekordot sikerült megdönteni:

soha annyian nem dolgoztak Magyarországon a kommunizmus bukása óta, mint jelenleg, a magyar gazdaság soha akkora növekedést egy negyedév alatt nem tudott felmutatni, mint idén a második negyedéveben, illetve kormányzati támogatással soha annyi beruházás nem indult egy év alatt, mint 2020-ban.

Hangsúlyozta, ezt csak úgy volt lehetséges, hogy a legnagyobb, idehaza működő nemzetközi vállalatok lojálisak maradtak Magyarországhoz és folyamatosan fejlesztették a kapacitásaikat. – Az egyik ilyen nagy, nemzetközi vállalat, amely feltétlen lojalitásról tett tanúbizonyságot ebben az időszakban is, az az NI – húzta alá.

Mint mondta, az NI is hozzájárult ahhoz, hogy mára a második legnagyobb beruházási közösséget hazánkban az amerikai beruházók alkotják, a teljes Magyarországon meglévő FDI-állománynak a 10 százaléka az Egyesült Államokból érkezett, 1700 amerikai tulajdonosi háttérrel rendelkező vállalat működik ma idehaza, és kicsivel több mint 100 ezer magyar embernek adnak munkát. – Ezeknek a beruházásoknak is köszönhetően soha nem látott magasságokban van a magyar-amerikai kereskedelmi forgalom, mára az Egyesült Államok vált hazánk első export piacává az Európai Unión kívül, csak az idei év első nyolc hónapjában 24 százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelmi forgalom – tudatta. A beruházási adatokról elmondta, bár a legtöbb beruházás Kínából érkezett, de a legtöbb munkahelyet az Amerikából érkezett beruházók hozták létre Magyarországon.

Mint mondta, az NI a magyarországi elektronikai ipari ágazat egyik kulcsfontosságú szereplője lett, 2020-ban nehéz körülmények között ez az ágazat 9 és fél százalékos növekedést tudott felmutatni, ebben a vállalat nagy szerepet játszott, idén pedig az elektronikai ipar eddig 26 százalékos növekedésnél jár.

Papp László polgármester arról beszélt, büszkeséggel tölti el, hogy részesei lehetnek egy Debrecenben megvalósult magyar-amerikai gazdasági sikertörténetnek. Debrecenben az NI letelepedésével a gazdaságfejlesztés területén egy új korszak kezdődött, hiszen a cég sikertörténete igazolta, hogy Debrecen képes együtt gondolkodni és kiszolgálni a legmagasabb technológiai igényű vállalatokat is.

– Az első, legyen az bármi, mindig emlékezetes számunkra. Nekünk, debrecenieknek az NI az új évezred első, jövőbe mutató, külföldi nagyvállalata volt, amely ráébresztett bennünket arra, hogy az oktatáson keresztül a tudást és a képzettséget hogyan lehet a gazdasági fejlődés szolgálatába állítani – szögezte le. Mint mondta, ez a felismerés adja ma is a legerősebb támaszát a debreceni gazdaságfejlesztés sikereinek is. Tudatta, közel hetven cég működik a város négy ipari parkjában, az ezredfordulón még csak egy várta a befektetőket. Amikor az NI döntött, még az ipari park üres volt. A polgármester úgy fogalmazott:

Debrecen mindig hálás lesz az NI-nak, amiért úttörőként mutatta meg, hogy igenis lehet bízni egy ország, egy város gazdaságfejlesztésében, munkaerőpiacában és oktatási rendszerében.

Hosszú Róbert, az NI Hungary Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, a vállalati kultúrájuk egyik fontos építőeleme az a fajta gondolkodás, ami egyensúlyban tartja a rövid távú célokat és a hosszú távú víziót.

– Hiszünk abban, hogy a jövő növekedésének, az innovációnak a záloga a jövő generációja. A jövő nagy kihívásait azok a fiatalok fogják megoldani, akik ma az iskolapadban ülnek – húzta alá. Ennek jegyében bejelentette, hogy a vállalat Debrecenben 225 millió forintot fog invesztálni a következő években olyan nonprofit tevékenységekre, amit oktatási intézményekkel, civil szervezetekkel együtt fognak végezni. Hangsúlyozta, Debrecenben egyik fontos fókuszuk a lányok és a hátrányos helyzetűek mérnöki pályán való érvényesülésének segítése. Az első programjukat októberben indították az Agórával közösen, már 64 gimnazista lány élvezheti ennek a projektalapú programnak az előnyeit.

Eric Starkloff elnök-vezérigazgató felidézte, 1999-ben kezdték el a folyamatot, amikor megpróbálták megtalálni azt a helyet, ahol az első tengerentúli egységet létrehozzák. Mint mondta, egyrészt az itt lévő tehetségek miatt döntöttek Debrecen és Magyarország mellett, a másik szempont pedig az a partnerség volt, amit a magyar kormánytól, a befektetési ügynökségtől és a Debreceni Egyetemtől kaptak. Ismertette:

a húsz évnyi növekedés alatt elérték azt, hogy közel 1500-an dolgoznak itt és 13 különböző funkció működik Debrecenben, az itt folyó tevékenység pedig a globális sikerekhez nagyban hozzájárul.

KD