4 órája
Naponta 3.35-kor kel, húszezret lép és rengeteg embert motivál Senánszky Petra edzője
A debreceni edző szerint ez egy olyan év volt, amit nehéz lesz überelni. A H szektor legújabb adásában Kókai Dávid többek között az olimpiai élményeiről és a jövőjéről is beszélt.
A Haon sporttémájú podcastjének, a H szektor legutóbbi vendége a cívisvárosi úszósport mindenese, a DSI Debrecen, valamint Debreceni Búvárklub edzője és szakosztályvezetője, Kókai Dávid volt, aki többek között az olimpiai élményeiről is beszámolt. A tréner azt is elárulta, a városban jelenleg mennyi úszójuk van, és hogyan próbálja versenyzőit motiválni.
Forrás: Napló-archív
A beszélgetés elején elhangzott, hogy az úszók környezetében általában gyakran előfordul, hogy korán kelnek. Ez Kókai Dávidnál sincs másképp, sőt. – Szerintem mindenkinek érdemes bátran beállítani a napirendjét úgy, hogy az a céljai eléréséhez a lehető legjobban passzoljon. Én abszolút korán kelő típus vagyok. Mindig 3 óra 35 percre van állítva az ébresztőórám, ennek megfelelően hamar is fekszek le aludni. Aki este nyolc után hív telefonon, van, hogy visszahívom reggel négykor. A korai kelés nem annyira drámai szerintem, mint ahogyan az hangzik, nekem ez nem teher. A hajnali órákban nagyon aktív vagyok, az adminisztratív feladatokat sokszor akkor végzem el. Nyilván jobb, ha a reggeli edzések után déltől el tudok vonulni egy kis pihenőre. Ez az, amit az utóbbi években nem sikerült. Napi szinten 6-8 órányit foglalkozok az úszókkal, de persze emellett még az edzésekre fel is kell készülni, és még ehhez jönnek hozzá a szakosztály vezetői teendői.
Az uszoda a második otthonom, szerencsére úgy alakult az életem, hogy a hivatásomnak élhetek. Az, ha hétvégén menni kell versenyre, az nekem mindig olyan, mint egy osztálykirándulás.
A nemzetközi versenyeken általában nagy nyomás van, ami után egy utánpótlás csoporttal dolgozni felemelő érzés. Szeretem a változatosságot, szeretek minden korosztállyal foglalkozni – hangoztatta.
Forrás: Haon
Kókai Dávid egy percet sem unatkozik
Arra is fény derült, hogy Kókai Dávid egy nap alatt mennyit sétál és mennyi emberrel tartja a kapcsolatot. – Ülve csak akkor tartanék edzést, ha nagyon nagy baj lenne, eleve sétálós típus vagyok. Húszezer lépést teszek meg naponta. Igazából ez tart életben, mert amúgy mozogni nem nagyon van időm, csak néha megyek hajnalban konditerembe. A sok séta meg az aktivitás karbantartja az embert. Naponta száznál is több emberrel kommunikálok élőben vagy emailen keresztül. A versenyzőimmel beszélek a legtöbbet, de a szülőkkel, iskolaigazgatókkal is tartom a kapcsolatot, és az egyéb teendőkről még nem is beszéltem – nevetett fel.
Kókai Dávid azt is részletezte, hogy több mint húsz éve hogyan lett edző. – A motivációm nem változott. Célom, hogy a tanítványaim legyenek jobbak velem, mint nélkülem. Mert hogyha ez teljesül, kizárólag akkor van értelme annak, amit csinálok. Mindig csak arra fókuszálok, hogy ezt a kis pluszt megadjam a versenyzőknek – tette hozzá, Kókai Dávid, aki úgy érzi, hogy kezd beérni az elmúlt évek töretlen munkája, és különösen büszke rá, hogy Debrecenben már az úszás és uszonyosúszás a vízilabdával és triatlonnal kiegészülve egyre inkább kéz a kézben jár.
Egy olyan közeget sikerült teremteni, ahol ez a négy sportág teljesen jól megfér együtt. Bármennyire is hihetetlen, elégséges a mostani vízfelület is ahhoz, hogy elférjünk. Azt gondolom, hogy a medencék terén nagyon sok tekintetben jól áll jelenleg a város. Ennek ellenére a további fejlődéshez előbb-utóbb elengedhetetlen lesz a bővítés
– tette hozzá.
Milyen az úszósport jelene és jövője Debrecenben?
Arra is fény derült, hogy a cívisvárosban többek között az Úszó Nemzet Programnak is köszönhetően körülbelül 1000 gyermek csobban hétről hétre a medencébe. Jelenleg pedig 75 úszó és 54 uszonyosúszó versenyengedély van kiváltva. – Szerintem a létesítmény-helyzet Magyarországon, ami az uszodai sportágakat illeti, az kimagaslóan jó és nagyon nagyon sokat fejlődött az utóbbi években. A szakemberekre gondolva a magyar úszószövetség által egy nagyon jól felépített, jól átgondolt, jól menedzselt, bővülő csapat, tehát minden adott ahhoz, hogy sokan ússzanak. Még a lakossági úszásban is azt látom, hogy egyre többen választják ezt a mozgásformát. Gyakorlatilag megdupláztuk a résztvevők számát az elmúlt három-négy évben.
Adta magát a kérdés, hogy Kókai Dávid vajon hány országban fordult meg az utóbbi egy évben. A debreceni edző azonban hirtelen nem is tudta megmondani pontosan. – Csak akkor tudnám megmondani pontosan, hogyha hazamennék és kinyitnám a vitrint.
Ugyanis lelkes feles pohár gyűjtő vagyok és mindenhonnan hozok egy, az adott országra jellemző kis relikviát. Természetesen nem használom mindegyiket, de ez már valamiért ez így alakult, a gyűjtemény pedig egyre csak bővül. Sokan szokták mondani, hogy milyen irigylésre méltó, mikor utazok – az idei évben ezt mégsem így éltem meg.
Egy-két hetente pakoltam össze a bőröndömet, emellett az itthoni feladatokkal továbbra sem tudtam leállni, sokszor kapcsolgattam, hol milyen időzóna van. Ez azért kimerítő tud lenni. Senánszky Petrával az olimpiáért mindent megtettünk, az utolsó pillanatig küzdöttünk, de emellett voltak uszonyosúszó világkupák, világbajnokság és még sok más verseny is. Persze az, hogy világot látok, azért összességében nyilván pozitív – hangsúlyozott.
Forrás: Haon
Kókai Dávid így élte meg az olimpiát
A podcastben az is elhangzott, hogy Senánszy Petrával előzetesen máshogy tervezték a felkészülést, de egyéniben az olimpiai kvótáért kellett küzden. A Mare Nostrum nemzetközi úszóverseny-sorozat harmadik, monte-carlói záró állomásán 24.57-el 50 méter gyorsúszásban nemcsak, hogy megjavította az addig is általa tartott magyar csúcsot, de egyben megúszta a kvalifikációs szintet is a párizsi ötkarikás játékokra.
Mivel akkorra „ki kellett hegyezni a formát”, úgy döntöttünk, hogy az ezt követő Európa-bajnokságon lesz a fő fókusz.
- Ott végül még sikerült is jobban teljesíteni, hiszen 50 gyorson egy századdal még javított is a nemzeti csúcson, és aranyérmes lett – ez egyedülálló, mivel ilyet magyar hölgy még addig sose ért el –,
- valamint a 4x100 méteres magyar váltóval 3:36.77-es új országos rekordot elérve szintén elsőként csaptak célba. Ez egy nagyon-nagyon pozitív, minden várakozásunkat felülmúló eredménysorozat volt. De még hátra volt az olimpia...
Kókai Dávid már előre megváltotta repülőjegyét az olimpiára. Mint később kiderült, akkreditált edzőként is ott lehetett a világeseményen. – A Magyar Úszó Szövetség rendkívül sokat tett azért, hogy minden érintett edző részt vehessen az ötkarikás játékokon. Nekem öt versenynap is jutott, aminek nagyon örülök és még egy nagyon hálás vagyok érte. Mindenkinek azt mondom, hogy jó szívvel ajánlom az olimpiai részvételt, mert nekem nagyon bejött. Negyvenen felüli világversenyen vettem már részt, de most újabb tapasztalatokat szeretem. Ez azért egészen más szint, tényleg mindenek feletti volt, az a légkör nem hasonlítható máshoz – ecsetelte.
Kókai Dávid a 2024-es évét edzőként egy időszakos csúcsnak tartja, de úgy gondolja, hogy ezután biztos lesz majd egy olyan hullámvölgy is, amin túl kell lendülnie. – Ez így összességében egy olyan év volt, amit azért elég nehéz lesz überelni – emelte ki.
Kókai Dávid a H szektorban azt is részletezte, miből tevődött össze a napi programja edzőként az olimpián, milyen volt a körítés, és a világjátékokhoz képest milyen fő eltérések voltak.
Forrás: Napló-archív
Kókai Dávid az olimpiát megelőzően a Haonnak azt nyilatkozta, hogy Senánszky Petra hogyha egyéniben már a selejtezőből továbbjut, a váltóval pedig esetleg javítanak, azzal már elégedettek lesznek. Noha végül a fő célok elérése nem sikerült, mint azt Senánszky Petra is elmondta, ettől függetlenül nem szabad, hogy ezt még kudarcként élje meg. – Nem alakult jól az utolsó néhány nap. De mire a versenynapok eljöttek, a lehetőségekhez képest száz százalékos állapotban volt. Az időeredmény, amit ott a váltóban úszott, az elfogadható. Nem jó, nem is rossz. Az idei szezonban a csúcsformáján túl volt, az utolsó egy hét hogy alakul, az pedig nagyon fontos ilyenkor. Viszont nem ezen ment el. Azzal az időeredménnyel, amivel Európa-bajnokok lettek, még az se lett volna elég, hogy döntőbe jussanak. Összességében nem voltunk csalódottak a váltó után, de annyira nem is örültünk neki. Petra kiemelte, hogy nagyon kemény menet volt ott besétálni, megremegett a lába, nem kapott rendesen levegőt és úgy érezte magát, mint 14 éves korában. Azt ráadásul még itthonról követtem. Nyilván az látszott, hogy azért ebből nagyon nehezen lesz olyan ötven méter néhány nappal később, ami elég lesz a középdöntőhöz. Becsülettel megpróbálta magát összekapni, ami a tisztes helytállásra volt elég.
Összességében szerintem az egész olimpiai szerepléssel elégedettek lehetünk. Ha pedig az egész szezont nézzük, akkor pedig jobbat se kívánhattunk volna
– gondolt vissza.
Szó esett arról is, hogy Kókai Dávid több uszonyosúszója is ott lehet a 2025-ös világjátékokon, Senánszky Petra mellett Pernyész Dorottya is jó pozícióban áll, de Suba Sárána és Lipők Larionnak is van esélye, hogy kvótát szerezzen az októberi világkupán.
Senánszky Petra kiskorától vele készül
Kókai Dávidnak azt a kérdést is feltettük, vajon meddig versenyezhet még Senánszky Petra.
– Én nem szeretnék belelátni így semmit. Eddig is próbáltam segíteni mindenben, ezután is fogok. Persze egy picit mindig próbálom a sportolók előtt a mézes madzagot húzni és egy kicsit mindig magasabbra tenni a lécet. De azt a versenyzőnek kell belátni, meddig tud versenyezni. Tudom, hogy Petra 2025-ben usszonnyal is jól fog úszni tudom, utána pedig meglátjuk mit hoz a jövő. Az élete most kicsit megváltozott, mivel Budapestre költözött, így talán még egy újabb lendületet fog kapni, tehát az úszással sem lesz probléma. Továbbra is együtt dolgozunk céljai eléréséért. Elképzelhetőnek tartok még akár egy olimpiai szereplést is, de ezt már neki kell eldönteni – mondta.
Kókai Dávid arról is beszélt, hogy a közeli jövőben szeretne egyensúlyt találni az életében úgy, hogy az eddigi tapasztalataira épít, mert hosszú távon ez csak így bírható. Senánszky Petrát kilencéves kora óta ismeri, közben cserélődtek a generációk, száznál is több tanítványa volt már, akik országos címig jutottak, és a világversenyeken is esélyesek voltak. Ahhoz, hogy később is jó edző legyen, úgy érzi, kicsit lassítania kell. – A hobbim a versenyre járás volt az utóbbi időben.
A családomat nagyon szeretem, nyilván próbálok velük minél több időt lenni, nagyon hálás vagyok nekik, hogy támogatnak mindenben. Közösségi életet nem tudtam élni az elmúlt időben, hiszen az uszoda volt a közegem. Ezek egy picit hiányoznak, szeretnék azért nyitottabb lenni. A környezetem visszajelzéseiből szoktam leszűrni, hogy azért talán jobb lenne más dolgokkal is foglalkozni.
Az olimpia után már rögtön vissza mentem edzést tartani, karácsonykor viszont két hetet a medence közelében sem fogok menni, mert most tényleg egy kis pihenésre vágyok – zárta Kókai Dávid.
A Kókai Dáviddal készült teljes beszélgetést itt hallgathatják meg:
