13 órája
Az EU vizsgálatot követel az orosz fogságban elhunyt ukrán újságírónő ügyében – frissül
962. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Az újonnan alakult 154. gépesített dandár katonái álcahálót terítenek egy 2S1 Gvozdika önjáró lövegre, mielőtt harcállásba vonulnak az északkelet-ukrajnai Harkiv régióban 2024. október 9-én, az Ukrajna elleni orosz háború idején
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Szergej Kozlov
Cikkünk frissül!
Orosz tábornok: eddig 15 kurszki települést sikerült felszabadítani
Tizenötöt szabadított fel az orosz hadsereg azon települések közül, amelyeket az augusztus 6-án kezdődött támadásuk során az ukrán erők foglaltak el az oroszországi Kurszk megyében.
Ezt Apti Alaudinov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnökségének helyettes vezetője, a Csecsenföldön felállított Ahmat különleges alakulat parancsnoka pénteken jelentette ki a Komszomolszkaja Pravda című lapnak. A még ukrán ellenőrzés alatt álló falvak számát a tábornok nem nevezte meg.
Az RBK gazdasági napilap szerint az ukránok augusztus 12-ig 28 települést szálltak meg, az orosz védelmi tárca pedig részletekben 14-nek a visszafoglalásáról számolt be szerdáig. A tábornok az interjúban a 15. felszabadított község nevét nem nevezte meg.
Alaudinov azt mondta, hogy az ukrán támadásban több mint kétszáz tank és több mint négyszáz egyéb páncélozott harcjármű vett részt. Állítása szerint ezeknek a 70 százalékát megsemmisítették.
Az orosz védelmi minisztérium pénteken közölte, hogy az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán folytatta támadó műveleteit a kurszki régióban, miközben öt ukrán támadást vert vissza. A tárca szerint az ukrán fél az elmúlt nap folyamán itt több mint 300 katonát, egyebek mellett három harckocsit és tíz páncélozott harcjárművet veszített.
A kurszki regionális hatóságok szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán 56 határvidéki lakost szabadított ki.
Moszkva szerint a régióba betört ukrán erők augusztus eleje óta csaknem 22 ezer embert, 144 harckocsit, 69 gyalogsági harcjárművet, 98 páncélozott személyszállító járművet, 897 páncélozott harcjárművet, 594 gépkocsit, 181 tüzérségi löveget és 34 sorozatvetőt veszítettek.
Alaudinov egyébként úgy vélekedett, hogy Ukrajnának még egy nagyobb támadáshoz vannak erőforrásai, de „ez lesz az az utolsó csapás az agóniában”. Prognózisa szerint a „különleges hadművelet” még idén, az orosz feltételek szerint fog befejeződni.
Németország 1,4 milliárd eurós újabb katonai segélycsomagot küld Ukrajnának az év végéig
Németország 1,4 milliárd eurós (560 milliárd forintos) katonai segélycsomagot küld Ukrajnának az év végéig - jelentette be Olaf Scholz német kancellár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteki berlini látogatásán.
A támogatás jelzés Oroszország számára, hogy az időhúzás terve nem fog működni, és a Nyugat nem hagy fel Ukrajna támogatásával
– mondta Zelenszkijnek a német kancellár.
Németország a légvédelmi felszereléseket, harckocsikat, harci drónokat, tarackokat, páncélozott járműveket, radarokat és tüzérségi lövedékeket, ezen belül belga, dán és norvég hozzájárulást is tartalmazó újabb segélycsomagot az év végéig szállítja le.
Scholz közölte, a találkozón az ukrán elnökkel egyetértettek abban, hogy Oroszországnak is részt kell vennie az ukrajnai békekonferencián. „A békét csak a nemzetközi jog alapján lehet biztosítani, óriási erőfeszítések árán” – mondta a német kancellár, hozzátéve, hogy nem fognak belemenni egy Oroszország által diktált békébe.
Zelenszkij köszönetet mondott Scholznak országa támogatásért Oroszországgal szemben, és felbecsülhetetlen értékűnek nevezte a berlini vezetéstől kapott légvédelmi felszereléseket.
Fotó: Michael Kappeler / Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP
„Németország másoknál több segítséget nyújtott hazánknak a légvédelmi rendszerek terén” – mondta Zelenszkij a találkozón. „Ezek a tények, ezzel ukrán életek ezreit mentették meg, védelmet nyújtva városainknak és falvainknak az orosz terrorral szemben” – tette hozzá.
Az ukrán elnök a héten mutatta be „győzelmi tervét” európai szövetségeseinek, amely a háború befejezése mellett nagy hatótávolságú fegyverek bevetésének engedélyezését is sürgeti az orosz területekre való mélyebb behatolás érdekében.
Számunkra kulcsfontosságú, hogy a támogatás mértéke a következő évben se csökkenjen
– emelte ki Zelenszkij a berlini kancellária épületénél, ahol immáron negyedik alkalommal találkozott a német kancellárral.
„A nap folyamán bemutatok Olafnak egy tervet, amely meglátásunk szerint békemegállapodásra kényszerítheti Oroszországot, legkésőbb jövőre véget vethet a háborúnak, és biztosíthatja egy hasonló agresszió megakadályozását a jövőben” – jelentette ki az ukrán elnök.
Ukrán polgármester: félig orosz kézre került a Donyeck megyei Toreck
Az ukrán hadsereg a Donyeck megyei Toreck városának hozzávetőlegesen 40-50 százalékát tartja ellenőrzése alatt, míg a város többi részét elfoglalták az orosz erők - jelentette ki Vaszil Csincsik, a település polgármestere pénteken egy tévéműsorban.
A városvezető közlése szerint Toreckben jelenleg 1150 lakos tartózkodik. „Minden erőfeszítést megteszünk a civilek evakuálása érdekében, de jelenleg nem olyan a helyzet, hogy az embereket központilag szervezett buszokkal lehetne kimenekíteni” – tette hozzá. Szavai szerint csak bizonyos időközönként tudnak a városból embereket evakuálni, amikor a helyzet ehhez kellően biztonságos, és az időjárási viszonyok is megfelelőek.
Oleh Kiper, a déli Odessza megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy a régió kikötői infrastruktúráját szerda este ért orosz csapás halálos áldozatainak száma kilencre nőtt, miután pénteken egy 48 éves férfi belehalt sérüléseibe a kórházban. Kiemelte, hogy két nap alatt Oroszország 13 civilt ölt meg a régióban, többségében fiatalokat.
A kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzói hivatala arról tájékoztatott, hogy az orosz hadsereg pénteken FPV-drónnal csapást mért egy civil gépjárműre a régióban található Kozacsa Lopany faluban, a támadás következtében egy 38 éves férfi meghalt, 56 éves nővére pedig sokkot kapott.
Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt nap alatt 169 katonai összecsapásra került sor a fronton, a legtöbb Donyeck megyében, Liman, Pokrovszk és Kurahove települések térségében zajlott. A vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 666 ezret. Az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz helikoptert, nyolc harckocsit, 59 tüzérségi fegyvert és hetven drónt.
A donyecki Osztrivszke elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
Az orosz erők elfoglalták Osztrivszke települést a donyecki régióban – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint az orosz fegyveres erők október 5. és 11. között 38 csoportos csapást mértek precíziós fegyverekkel, köztük hiperszonikus Kinzsal rakétákkal és drónokkal az ukrán hadiipari komplexum vállalatainak működését biztosító olaj- és gázipari, valamint más energetikai létesítményekre, katonai repülőterek infrastruktúrájára, tengeri és légi drónokat gyártó műhelyekre és tároló raktárokra, üzemanyag-, lőszer- és haditechnikai raktárakra, valamint az ukrán hadsereg és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési helyére.
A heti orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyről számolt be előretörésről, valamint összesen 113 ukrán ellentámadás meghiúsításáról. A háborús övezetben a moszkvai összegzés szerint ebben az időszakban több mint 14400 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 43 pedig megadta magát.
Az orosz beszámoló az elmúlt hét folyamán Ukrajnában megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között 38 tábori lőszerraktárt, 17 harckocsit, 68 páncélozott harcjárművet, három amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, három francia HAMMER irányított légibombát, egy földi célok megsemmisítésére átalakított Sz-200-as légvédelmi rakétát, amerikai HIMARS sorozatvetők 33 rakétáját, továbbá 603 repülőgép típusú drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. Donyeck és Horlivka környékére egy nap alatt 41 NATO-szabványú, 155 milliméteres tüzérségi lövedéket lőttek ki.
Az EU vizsgálatot követel az orosz fogságban elhunyt ukrán újságírónő ügyében
Az Európai Unió alapos és független vizsgálatot követel az orosz fogságban elhunyt Viktorija Roscsina ukrán újságírónő halála körülményeinek mihamarabbi tisztázására – jelentette ki az Európai Unió Külügyi Szolgálata (EEAS) szóvivője útján pénteken.
A brüsszeli közlemény kiemelte: az Európai Uniót megdöbbentették az ukrán újságíró „törvénytelen és önkényes” orosz fogságban bekövetkezett haláláról szóló jelentések.
Sorsa - mint írták - tragikus emlékeztető a megszállt ukrán területeken és Oroszországban fogva tartott több ezer emberre, valamint az orosz hatóságok elnyomására. Ő a tizenharmadik újságíró, akit megöltek Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának kezdete óta – emlékeztettek.
Kijelentették: az Európai Uniót továbbra is mély aggodalommal tölti el, hogy Oroszország folyamatosan zaklatja, megfélemlíti és erőszakkal sújtja a háborús övezetekből és a frontvonalakról tudósító újságírókat és médiamunkásokat.
Határozottan elítéljük azokat a gyilkosságokat, fizikai támadásokat, önkényes fogva tartásokat, az online és offline megfélemlítést, zaklatást és megfigyelést, amelyekkel az újságírók hivatásuk gyakorlása során gyakran szembesülnek
– fogalmaztak, majd hozzátették: az újságírókkal szembeni emberi jogi jogsértések és visszaélések nem maradhatnak büntetlenül.
Az EU elkötelezett az Ukrajna elleni orosz háborúval összefüggésben elkövetett háborús bűncselekmények valamennyi elkövetőjének és bűntársaiknak a felelősségre vonása mellett - tette hozzá közleményében az uniós külügyi szolgálat.
Roscsina 2023 augusztusában tűnt el az orosz csapatok ellenőrizte ukrajnai térségben. 2022-ben egyszer már őrizetbe vették a Zaporizzsja megyei, orosz ellenőrzés alatt álló Berdjanszkban, később azonban elengedték. Az utóbbi időben Roscsina szabadúszó újságíróként dolgozott az Ukrajinszka Pravdának.
Petro Jacenko, az ukrán hadifoglyok hazahozatalával foglalkozó koordinációs központ vezetője az állami televízóban csütörtökön elmondta, hogy orosz fogságban elhunyt Roscsina halálának körülményei egyelőre nem ismertek. Az újságírónőt fogolycsere keretében ki akarták adni. „Szabadon bocsátásának egyik lépcsőfoka volt, hogy Taganrogból Moszkvába helyezték át” – ismertette Jacenko.
Kijev háborús bűntettnek minősítette az ukrán újságírónő orosz fogságban bekövetkezett halálát
Háborús bűntettnek minősítette és előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkossággal súlyosbította a vádat az ukrán főügyészség abban az eljárásban, amelyet Viktorija Roscsinának, az Ukrajinszka Pravda külső munkatársának Oroszországban történt halála miatt indított - közölte az ügyészi hivatal pénteken a Telegramon.
A főügyészség közleményében emlékeztetett arra, hogy csütörtökön terjedt el a médiában a hír, hogy az Oroszországban jogellenesen bebörtönzött újságírónő meghalt. Ügyében az előzetes vizsgálatot az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyomozati főosztálya folytatja le a főügyészség eljárási útmutatása mellett – tette hozzá a hivatal.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken azt írta a Telegramon, hogy „számos ukrán újságíró számára, aki ismerte Viktoriját, halála igazi csapás”. Hozzátette, hogy még mindig sok ukrán újságíró, közéleti személyiség és hétköznapi ember van orosz fogságban, akiket a megszállás alatt fogtak el.
Az ukrán katonai hírszerzés közlése szerint Roscsinát a közeljövőben készült Kijev fogolycsere keretében hazavinni.
Petro Jacenko, a fogolycserével foglalkozó koordinációs központ sajtószolgálatának vezetője egy csütörtöki tévéműsorban jelentette be, hogy az újságírónő orosz őrizetben meghalt. Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa később közölte, hogy az orosz fél megerősítette az ukrán újságíró halálát – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.
Roscsina kétszer esett orosz fogságba az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta. Először 2022 márciusában az orosz megszállás alá került Bergyanszkban tíz napig tartották fogva az oroszok.
2022-ben Roscsina számos beszámolót írt az Ukrajinszka Pravda számára az ideiglenesen megszállt ukrajnai területekről. Roscsina július 25-én Ukrajnából Lengyelországba utazott. Azt tervezte, hogy Oroszországon keresztül három nap alatt eléri a megszállt kelet-ukrajnai térséget. 2023. augusztus 3-án nyoma veszett egy nem megnevezett, orosz megszállás alatt levő területen, ahonnan előtte még híreket adott. Oroszország 2024 májusában ismerte el először, hogy őrizetbe vette az újságírónőt, erről az orosz védelmi minisztérium megerősítő levelet küldött édesapjának, Volodimir Roscsinnak. Az utolsó információk szerint az oroszországi Taganrog egyik börtönében tartották fogva, ahonnan - a katonai hírszerzés közlése szerint - a moszkvai Lefortovo börtönbe kellett volna áthelyezniük, hogy fogolycserével hazatérjen.
Az újságíró halálának körülményei nem ismertek.
Az igazságos és tartós béke megteremtése volt a témája az ukrán elnök vatikáni látogatásának
A jelenlegi háborús és humanitárius helyzet, a konfliktus megállítása lehetőségei, valamint az igazságos és tartós béke megteremtése volt a témája Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbeszéléseinek a Vatikánban – közölte a szentszéki sajtóközpont pénteken.
Ferenc pápa és az ukrán elnök megbeszélése harmincöt percig tartott.
A találkozót követően Matteo Bruni szentszéki szóvivő az akkreditált tudósítóknak elmondta, az egyházfő és Zelenszkij mindenekelőtt a békéről, és az ukrajnai gyermekek helyzetéről beszélt egymással.
A Vatikán már korábban közvetítőként lépett fel nemcsak a fogolycserékben, hanem az Oroszországba hurcolt ukrán gyermekek hazatérése elősegítésében.
Zelenszkij közösségi oldalán számolt be a Ferenc pápával tartott találkozóról, hangsúlyozva, hogy Ukrajna számára „hihetetlen fájdalmat” jelent az oroszországi táborokban fogvatartott civilek, felnőttek és gyermekek sorsa.
Ajándékként Ferenc pápa a többi között egy szárba szökő virágot ábrázoló bronz domborművet adott át Zelenszkijnek „a béke törékeny virág” felirattal. Ezen kívül egy kötetet az ukrán görög-katolikusok üldözése történetéről a szovjet korszakban, és egy idei pápai dokumentumot a mesterséges intelligencia alkalmazása veszélyeiről, melyek hozzájárulhatnak a „háború őrületének” fokozásához.
Volodimir Zelenszkij egy olajfestményt adott át a pápának, amely egy kislányt ábrázol a Bucsa városában 2022 márciusában történt mészárlás túlélőinek jelképeként. A képhez fűzött magyarázat szerint az ukrán elnök a népe által elszenvedett borzalmakra akarta Ferenc pápa figyelmét felhívni.
Volodimir Zelenszkijjel és delegációjával Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár és Paul Richard Gallagher vatikáni külügyminiszter is egyeztetett.
A szentszéki államtitkárság képviselőivel folytatott megbeszélést a háborús és humanitárius helyzetnek szentelték, valamint „azoknak az utaknak, amelyek véget vethetnek a konfliktusnak, igazságos és tartós békét teremtve az országban” – olvasható a kiadott közleményben.
Szó volt az ukrajnai vallási élet kérdéseiről is.
Zelenszkij látogatása ideje alatt rendkívüli biztonsági készültség lépett életbe Vatikánváros környékén. A Szent Péter teret ideiglenesen lezárták, a térrel szomszédos római utcákban pedig egyetlen biztonsági kaput hagytak nyitva az emberek áteresztésére.
Ferenc pápának és Zelenszkijnek ez volt a negyedik találkozója, a harmadik a Vatikánban, és a harmadik a háború kitörése óta. Első alkalommal az egyházfő 2020. február 8-án fogadta az ukrán elnököt a Vatikánban.
A háború kitörése napján telefonon egyeztettek, és azóta is több hívás történt Kijev és a Vatikán között.
Volodimir Zelenszkij 2023. május 13-án látogatott Vatikánba, amikor negyven percen keresztül tárgyalt a pápával. Akkor Ferenc pápa elkötelezte magát az Oroszországba hurcolt ukrán gyerekek hazatérése segítésében, valamint a hadifoglyok cseréjében.
A következő találkozó a G7-es csoport idei júniusi csúcsán volt, Puglia tartományban, amelyen a pápa is részt vett.
Ferenc pápa a háború kitörése napján átment Oroszországnak a Vatikánnal szomszédos szentszéki nagykövetségére, hogy személyesen értesüljön a történtekről, és a konfliktus leállítását kérje.
Fotó: Simone Risoluti / Forrás: MTI/AP/Vatikáni Média
Egy hónappal később, 2022. március 25-én Ukrajnát és Oroszországot Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ajánlotta fel bűnbánati szertartás keretében. 2022. májusában békeközvetítőnek nevezte ki Matteo Zuppi bíborost, az olasz püspöki kar (Cei) elnökét, aki Kijevben, Moszkvában, Washingtonban és Pekingben is tárgyalt.
A szentszék legmagasabb rangú tagja, Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár idén júliusban látogatott Ukrajnába, és Kijevben Zelenszkijjel is találkozott.
Ukrán légvédelem: rakétákkal és drónokkal támadtak az orosz erők
Két rakétával és 66 drónnal támadta Ukrajnát péntekre virradóra az orosz hadsereg, az ukrán légvédelem 29 drónt lelőtt, legalább négy civil életét vesztette, többen megsebesültek, és néhányan a romok alatt rekedtek – közölte pénteken az ukrán légierő és a katonai közigazgatás.
A Telegramon közzétett jelentés szerint az orosz hadsereg egy Iszkander–M típusú ballisztikus rakétát lőtt ki a megszállt Krím félszigetről, valamint egy H-31P irányított rakétát a Fekete-tenger feletti légtérből ukrajnai célpontokra. Ezenkívül 66 csapásmérő drónt indítottak az oroszországi Kurszk térségéből Ukrajna légterébe.
Az ukrán légvédelemnek 29 drónt sikerült lelőnie Kijev, Cserkaszi, Vinnyica, Szumi, Poltava, Dnyipropetrovszk, Harkiv, Csernyihiv és Zsitomir megye légterében. Ukrajna különböző régióiban további 31 drón útját nem sikerült nyomon követni, két drón pedig visszatért az orosz légtérbe. A jelentés közzétételének időpontjában, közép-európai idő szerint 10 órakor négy drón továbbra is Ukrajna légterében tartózkodott – áll a jelentésben.
Odessza megyében az orosz légitámadás következtében megsemmisült egy kétszintes épület, amelyben civilek éltek és dolgoztak – adta hírül Oleh Kiper, az odesszai katonai közigazgatás vezetője pénteken. Négy ember, köztük egy kiskorú életét vesztette, kilenc embert kórházba kellett szállítani, négyük állapota súlyos. Többen a romok alatt rekedtek.
A kijevi régió elleni dróntámadás csaknem nyolc órán át tartott, a légvédelem az összes drónt megsemmisítette – közölte Ruszlan Kravcsenko, a Kijev megyei katonai közigazgatás vezetője. A roncsok lakatlan területre zuhantak, személyi sérülés nem történt, károk nem keletkeztek.
Az ukrán légvédelem közlése szerint a légiveszély nem múlt el.
A német kancellárnak újra tárgyalnia kellene Vlagyimir Putyinnal a németek többsége szerint
A németek többsége azt szeretné, ha Olaf Scholz kancellár csaknem két év után újra párbeszédet folytatna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – derült ki egy pénteken közzétett felmérésből.
A YouGov brit közvéleménykutató csoport által a dpa német hírügynökség megbízásából végzett felmérés szerint a németek 59 százaléka támogatja, hogy a két vezető telefonon beszéljen egymással. A felvetést a megkérdezettek 26 százaléka elutasította, míg 15 százalékuk nem adott rá választ.
Kelet-Németországban a megkérdezettek 68 százaléka támogatta, és 19 százaléka utasította el a két vezető újbóli kapcsolatfelvételének a lehetőségét.
A felmérést az indokolta, hogy Olaf Scholz már hetek óta szorgalmazza az ukrajnai háború lezárását célzó második békekonferencia megrendezését, amelyen álláspontja szerint Oroszországnak is részt kellene vennie, miután Oroszországot nem hívták meg a legutóbbi, júniusban Svájcban rendezett békecsúcsra.
Emellett a megkérdezettek csaknem fele gondolja úgy, hogy a béke érdekében Ukrajnának le kellene mondania egyes területeiről. Mintegy 39 százalékuk szerint Kijevnek egy négyzetcentimétert sem kellene feladnia, míg 22 százalékuk úgy véli, hogy a béke zálogaként le kell mondania az Oroszország által tíz éve annektált Krím félsziget visszaszerzéséről is. További 23 százalék szerint Kijevnek a Krím mellett azokat a területeket is fel kellene adnia, amelyeket Oroszország az ukrajnai háború több mint két évvel ezelőtti kirobbanása óta megszállt. Így összességében a válaszadók 45 százaléka támogatja ukrán területek átadását Oroszországnak.
A válaszok egyúttal éles megosztottságot mutatnak abban a kérdésben is, hogy Ukrajna engedélyt kapjon-e nagy hatótávolságú nyugati fegyverek bevetésére oroszországi területek ellen. A megkérdezettek 42 százaléka támogatja, míg 43 százaléka ellenzi ezt a lépést.
A német kancellár pénteken Berlinben tárgyal Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Ez a két vezető harmadik találkozója öt héten belül. A megbeszélések középpontjában feltehetően az ukrajnai háború békés megoldására irányuló erőfeszítések, valamint az Ukrajnának nyújtandó további katonai támogatás áll majd.
Olaf Scholz és Vlagyimir Putyin legutóbb 2022. december 2-án beszélt egymással telefonon, ám a német kancellár azóta többször is utalt arra, hogy újra párbeszédbe bocsátkozna az orosz elnökkel.
Ukrán kormánypárti képviselő: lesznek még adóemelések
Nem a legutóbbi adóemelés volt az utolsó az ukrán lakosság számára, mivel a nyugati partnerek nem szándékoznak ingyen pénzt adni Kijevnek - mondta Jurij Kamelcsuk ukrán parlamenti képviselő.
A törvényhozási többséget alkotó Nép Szolgája párt frakciójának, az energetikai, lakásügyi és kommunális bizottság tagjának szavait a Novosztyi Live helyi kiadvány idézte.
Nem ez az utolsó adóemelés, ami ránk vár, ez száz százalékig biztosan nem az utolsó. Lesz még több is, mert a világon senki nem fog pénzt adni nekünk. Vagy kölcsönvesszük, vagy magunk adjuk
– mondta a politikus.
Előző nap az ukrán törvényhozás elfogadta az ukrajnai adóemelésekről szóló törvényt, amelynek egyes rendelkezései várhatólag visszamenőlegesen, október 1-jétől lépnek hatályba. A dokumentum egyik fő rendelkezése, hogy a már 2014-ben bevezetett hadiadót a katonákat kivéve mindenkinek 1,5 százalékról 5 százalékra emelik. Magasabb lesz az egyéni vállalkozók és kisvállalkozások adója, 50 százalékos nyereségadót vetnek ki a bankokra, a nem banki pénzügyi intézmények pedig 25 százalékos adót fizetnek nyereségük után.
Az ukrán hatóságok többször világossá tették, hogy az adók és jövedéki adók emelése elkerülhetetlen, és ennek nincs alternatívája. Kijev azt állítja, hogy az ország csak a katonai költségvetési tételeket tudja önerőből fedezni, minden mást a szövetségesek segítségével finanszíroznak.
A kormány a parlament elé terjesztette a 2025-ös költségvetés tervezetét, amely 1600 milliárd hrivnya (38,68 milliárd dollár) hiányt tartalmaz, a nemzeti valuta árfolyamát pedig a dollárhoz viszonyítva 45 hrivnyára (400,5 forint) tervezik csökkenteni.
Mint az RBK-Ukraina ukrán hírportál a dokumentum elemzése alapján megjegyezte, az ország államadóssága a jövő év végére a bruttó hazai termék (GDP) 101,8 százalékát teszi ki, és a tervek szerint 34,8 milliárd dollárnyi külföldi hitelt kell felvenni. Ugyanakkor a nyugati szövetségesek kitartóan azt javasolják Kijevnek, hogy keressen több forrást önfinanszírozási képességének növelésére.
Júliusban konferenciát tartanak Ukrajna újjáépítéséről Olaszországban
Jövő júliusban Olaszország lesz a házigazdája az Ukrajna háború utáni újjáépítéséről tartandó következő nemzetközi konferenciának – jelentette be csütörtökön késő este Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, miután megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Ukrajna nincs egyedül; mi mellette fogunk állni, amíg csak kell
– szögezte le az olasz kormányfő, tudatva egyúttal, hogy a konferenciát 2025. július 10-11-én tartják.
Olaszország pénzzel és fegyverekkel is támogatja az ukrán védekezést, de az Olaszországtól kapott fegyvereket Kijev csak ukrán területen vetheti be.
Meloni tudatta, hogy Olaszország azért támogatja Ukrajnát, hogy Kijev minél jobb pozícióból kezdhesse majd meg a béketárgyalásokat, és „ez a béke nem jelenthet kapitulációt”.
Zelenszkij csütörtökön további támogatást kért országa partnereitől a közeledő télre tekintettel, és egyúttal világossá tette, hogy londoni, párizsi, berlini és római megbeszélésein nem tárgyaltak potenciális tűzszünet megkötéséről Oroszországgal. Zelenszkijt pénteken Ferenc pápa fogadja a Vatikánban.
Fotó: Alessandro Di Meo / Forrás: MTI/EPA/ANSA
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 5091-en léptek be Magyarországra csütörtökön, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4589-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 24 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ez történt csütörtökön:
Ukrán válság
- NATO-főtitkár: jogilag lehetséges a nyugati fegyverek bevetése orosz célpontok ellen
- Zelenszkij: Ukrajna meghívása a NATO-ba lépés volna a béke felé
- Újabb csapást mért Harkivra Oroszország, sokan megsérültek
- Légibombákat dobtak Herszonra az orosz csapatok, sokan megsérültek
- Orosz dróncsapások érték Kijevet és Odesszát
