1 órája
A legjobbak közé emelkednénk – hangzott el a debreceni fórumon
A kormányzat versenyképesség-erősítő intézkedéseiről hallhattak az érdeklődők a debreceni fórumon. A fókuszban kiemelten az innováció állt.
A technológiai újítókat, start-upokat is kiemelten támogatnák
Fotó: Illusztráció: MW-archív
A hazai kis- és középvállalkozások innovációjának támogatása volt annak a tanácskozásnak a fókuszában, melyet hétfőn tartottak Debrecenben, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában. Az elhangzottakból kiderült: az innováció elkerülhetetlenül összefonódik, sőt, napjainkban előfeltétele a versenyképességnek.
Fotó: Kiss Annamarie
Óriási kényszer a versenyképesség növelése; Magyarország, és főleg a nemzeti vállalkozások versenyképességének megteremtése a jövőnek olyan záloga, mely nélkül a felzárkózás igen nehéz lesz
– hangsúlyozta köszöntőjében Miklóssy Ferenc, a vármegyei kamara elnöke. Emlékeztetett rá, hogy az innováció, vagyis a megújulás a történelem során folyamatosan jelen volt, és hogy ebben a magyar feltalálók is kivették a részüket.
– Minden nemzet feladata, hogy vállalkozóit nemzetközileg is versenyképessé tudja tenni. Ahogyan egy amerikai közgazdász megfogalmazta, globalizáció volt, van és lesz, és csak az a nemzet nem lesz benne vesztes, melynek magas szintű a kutatás-fejlesztése, innovációja, oktatása; és ezek eredményei nemzeti cégeken keresztül jutnak ki a piacra – idézte az elnök.
Kifejtette: a termékek előállításához szükséges anyag, energia és munkaerő, de az eredményt megsokszorozza még egy tényező, a befektetett tudás és innováció. Tipikus példa a mobiltelefon, melynek gyártása során kis ráfordítással jelentős értéket állítanak elő.
– Ma az a kérdés, milyen lehetőségeik vannak a nemzeti vállalkozásoknak, hogy visszanyerjék piaci versenyképességüket, elismertségüket, korábban elért eredményeiket. Ebben segíti őket a kamara a nemzeti stratégiai cél támogatásával, motivációval, információátadással, kapcsolatrendszerével – mutatott rá Miklóssy Ferenc. Elmondta, hogy együttműködnek számos, térségünkben dolgozó nagyvállalattal is, köztük a BMW-gyárral, melynek tapasztalatait, jógyakorlatait szintén átadhatják a kkv-tagjainak.
Fotó: Kiss Annamarie
Több innováció, jobb élet
Magyarország versenyképességi helyzetéről, kihívásairól és megoldási lehetőségeiről beszélt Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára. Először az európai versenyképesség helyzetét ismertette, hiszen, mint mondta, hazánk leválaszthatatlan az európai gazdasági folyamatokról.
Adatokon keresztül mutatta be, hogyan romlott a kontinens ezen jellemzője folyamatosan az elmúlt három évtizedben; többek közt míg 2000 körül az európai GDP az USA GDP-jétől 17 százalékkal maradt el, ma 30-cal, a kettő közti termelékenységi különbség pedig 5-ról 20 százalékra nőtt.
Az okok között kiemelte, hogy Európában gyakorlatilag három évtizede nem változott, mely szektorokban költik a legtöbb pénzt kutatás-fejlesztésre (autó-, jármű-, gyógyszeripar), addig az USA-ban ez eltolódott a technológiai cégek (pl. Google) irányába. – Ma a világ 50 legnagyobb technológiai vállalata közül mindössze 4 van Európában – jegyezte meg.
Magyarországon a gazdaságpolitika egyik legjelentősebb kihívása, hogy a hazai tulajdonú vállalatok a GDP mind nagyobb hányadát állítsák elő. Bár a 2010-es 47 százalékról ez mára 58-ra nőtt, ezzel az európai országok közt még mindig az utolsó harmadban vagyunk.
Továbbá, figyelembe véve, hogy mennyi az itthon megtermelt és elfogyasztott jövedelem, 4 százalékos különbséget látunk, ami 3 ezer - 3 ezer 200 milliárd forintnak felel meg, ezt az összeget kiviszik az országból. Ha erősítjük a hazai vállalatokat, a keletkező profit itt marad és itt költik el – magyarázta Bódis László. Úgy véli, az erősítéshez nagyon fontos az innováció, ami nem csak új termékek előállítását jelentheti, hanem például új gyártási, értékesítési folyamatokat is.
– Innoválni pedig megéri; azok az országok, melyek többet fektetnek kutatás-fejlesztésbe, termelékenyebbek, és magasabb a jóllétük is – hangsúlyozta.
Egy KSH elemzés eredményét is ismertette, aszerint azok a hazai cégek, melyek innovatívak, 58 százalékkal termelékenyebbek, 2,5-szer több dolgozót foglalkoztatnak, és 31 százalékkal magasabb munkabért fizetnek, mint a nem innovatívak.
Fotó: Kiss Annamarie
Stratégia a legjobbak közé emelkedésre
Mint elmondta, bár európai összehasonlításban az elmúlt évtizedben javultak az innovációs mutatóink, például a teljes kutatás-fejlesztési ráfordítás 2016 óta 2,5, az állami ráfordítás 3-szorosára nőtt, még bőven van tennivalónk e téren. A GDP mindössze 1,4 százalékát költjük kutatás-fejlesztésre, az innováló vállalatok közel 33 százalékos aránya alatta van az uniós 53 százalékos átlagnak. – A kormányzat víziója, hogy hazánk 2040-re a legjobban innováló országok közt legyen. Stratégiájában 4 fókuszterületet jelölt ki: digitális átállás, egészséges élet, zöld átállás, valamint biztonság és védelem. Ezek meghatározásához három aspektust vizsgáltunk meg: hol vannak lehetőségeink kutatás-fejlesztésben, ipari területeken; merre tart a világ, mik a globális trendek; valamint melyek a közösség számára azok a kihívások, amikkel foglalkozni kell – részletezte a helyettes államtitkár.
Az innovációt támogató állami pályázatok három nagy területen igyekeznek a hazai vállalkozásokat erősíteni. Az exportképes, vagy annak közelében álló, mintegy 15-16 ezer céget segítenék; valamint egy olyan technológiai vállalati szektor (start-up-ökoszisztéma) létrehozását is, amely bár még nálunk gyerekcipőben jár, hatalmas potenciál van benne. Ezek tipikusan valamilyen kutatási eredmény piacara vitelén dolgoznak, ezért itt elsősorban az egyetemekkel való együttműködésre gondolunk. Végül a legkisebbek, a mikro- és kisvállalatokat illetően támogatnánk a modern technológiák alkalmazásának elterjedését
– mondta Bódis László.
Fentiekhez pénzügyi forrásokat is rendelt a kormány, többek közt elindult egy 187 milliárd forintos, exportképességhez kapcsolódó program. Erről, és a továbbiakról a fórum más résztvevői beszéltek részletesen a szép számú érdeklődőnek.
