Dzsudzsák Balázs és Kovács Péter kapta a Sajó István-díjakat – fotókkal

Először osztották ki a Sajó István-díjakat, melyet a Debreceni Zsidó Hitközség (DZSH) alapított, de az elismerés adományozásában partner volt a debreceni önkormányzat, valamint a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány  (GTIDEA) kuratóriuma is. A legelső díjakat Kovács Péter építész, egyetemi docens és Dzsudzsák Balázs, a DVSC csapatkapitánya kapta, előbbi a szakmai munkássága, míg a válogatottsági rekorder a sportolói pályafutása miatt részesült az elismerésben. 

Reméli, továbbviszik Sajó István örökségét

A Pásti Utcai Orthodox Zsinagógában megtartott szombat esti ünnepélyes átadón Barcsa Lajos alpolgármester nem titkolta, nagy örömére szolgál, hogy a Múzeumok Éjszakáján adják át először a frissen alapított díjakat.

– hívta fel a figyelmet. – Amellett, hogy rendkívül tehetséges építész volt, nagy sportkedvelő is, emiatt is döntött jól az alapítvány, hogy az építészszakma és a sport egy-egy jeles képviselője veheti át a díjakat. Álljon itt egy idézet Frank Lloyd Wright amerikai építésztől: „Minden nagy építész szükségszerűen nagy költő is. Kiváló eredeti tolmácsa kell legyen korának, napjának, korszakának.” Sajó István ilyen építész volt, és remélem, hogy az örökségét minden díjazott továbbviszi majd. Kovács Péterrel nekem is volt lehetőségem együtt dolgozni a debreceni főpályaudvar kapcsán. Az a terv nem valósult meg, de a Csokonai Teátrum megújulása igen, melyhez a szívből gratulálok, mert nagyon jól sikerült, mindenki csodájára járhat – magasztalta a szakember munkáját Barcsa Lajos, aki Dzsudzsák Balázsról azt mondta, bárhol jár az országban, mindenkinek azonnal a DVSC ugrik be róla, ha meglátja. – Nagyon büszkék lehetünk rá, hiszen válogatottsági rekorderről van szó, és manapság egy ilyen csúcsot megdönteni azért nem egyszerű feladat, Balázsnak mégis sikerült.

– zárta beszédét az alpolgármester.

Munkássága mély nyomot hagyott Debrecenben

Kossa György, a GTIDEA kuratóriumának elnöke kiemelte, a Múzeumok Éjszakája programjainak különleges gyöngyszeme az átadó. – Szent Iván-éjhez közeledve emlékeztet minket a természet és az emberi közösség összekapcsolódására, a folytonos megújulás képességének fontosságára. A csillagokat szemlélve a végtelen tér és idő érzetének bűvöletében felmerülhet bennünk a kérdés, lehet-e korunkban maradandót alkotni? Mi a titka annak, hogy egyes emberi sorsok oly nagy hatással vannak társadalmunkra? Sajó Istváné ilyen, akinek élete és munkássága mély nyomot hagyott nemcsak Debrecenben, hanem a nemzetközi építészeti világban is. De a díjazottak munkássága, elkötelezettsége is méltó módon tükrözi azt az értékrendet és kiválóságot, amelyet Sajó István élete és pályája során is képviselt. Mindannyian ismerjük a díjazottak kivételes képességeit, emberi kvalitásait és karrierjük jelentős állomásait. De csak ők maguk tudják a titkot, a megpróbáltatásokon átsegítő hitet, gondolatokat, az emberek beléjük vetett bizalmának érzését és a végtelen elszántságot – hívta fel a figyelmet a kuratóriumi elnök.

Példaértékű

Sajó István életútja, életpályája példaértékű lehet mindannyiunk előtt – kezdte köszöntőjét Horovitz Tamás, a DZSH elnöke. – Mindig választunk példaképeket, díjakat alapítunk, de aztán előfordul, hogy kicsit eltévedünk, és nem mindig sikerül jó idolt választani, ám Sajó István esetében ez telitalálat. Sajnos korunknál fogva nem volt szerencsém személyesen találkozni vele, de édesapámtól nagyon sokat hallottam róla.

– osztotta meg az egybegyűltekkel Horovitz Tamás.

Nem becsülték meg kellően az életében 

A köszöntőket követően gazdára találtak a díjak, melyben közreműködött Sajó István lánya és unokája, Szabó Jánosné Sajó Anikó és dr. Szabó Levente is.

Kovács Péter az elismerés átvétele után elmondta, nagyon hálás, és köszöni, amiért gondoltak rá a díj odaítélésekor. – Az is boldoggá tesz, hogy a díj által Sajó István neve újra reflektorfénybe kerül. Nem csak az épületei figyelemre méltóak, hanem a gondolkodásmódja is, hiszen igazi debreceni patrióta volt, aki a városért élt. Hiába volt jól működő praxisa Amerikában, mégis visszajött Debrecenbe egy olyan időszakban, amikor nem volt minden pozitív módon előre látható. Ez sajnos így is történt, olyan viharos idők következtek, aminek a furcsa átmenete után sem volt az a karakter, akit a rendszer megbecsült. Hogy lehet ezt alkotóként elviselni, hogy lehet ebben a korszakban helytállni? Én nem ismertem őt, de ismerem a munkásságát, amelyből kiderül, hogy hihetetlen nagy humanizmussal állt hozzá a világhoz – méltatta a díj átadóját a kiváló építész.

A tehetség és az alázat találkozása

Dzsudzsák Balázs nevében Herczeg András, a Debreceni Labdarúgó Akadémia ügyvezetője vette át az elismerést, aki elmondta, azért is megható számára, hogy ő méltathatja a Loki csapatkapitányát, mert ifjúkora óta ismeri a rutinos labdarúgót. – Végigjárta az utánpótlás-korosztályokat, már akkor látszott, hogy egy fantasztikus tehetséggel állunk szemben. Edzések előtt és után is gyakorolt, vagy cseleket, vagy a szabadrúgásokat.

Debrecenből aztán elindult a nemzetközi karrierje, a sokszoros holland bajnok, kirakatcsapat PSV Eindhovenhez szerződött. A nemzetközi kupában egyszer összesorsoltak bennünket a PSV-vel, és Balázs mindenkivel segítőkész volt, kalauzolt bennünket a kinti mérkőzés előtt. Ám utána „megharagudtam” rá, mert a pályán már nem volt ilyen kedves, gólt rúgott nekünk. A meccs után mondtam is neki, hogy ezt most miért kellett, de a viccet félretéve nagyon jó érzés volt látni azt, hogy egy fiatal debreceni tehetség ilyen sokra vitte. A közönség skandálta a nevét, hiába az ellenfél kispadján ültem, bizony bizsergető érzés volt hallani, ahogy éltetik. Sok országban megfordult, sok csapatban pályára lépett, és mindenhol letette a névjegyét. Mindenképp meg kell említenem a magyar labdarúgó-válogatottban betöltött szerepét. Idővel egyre meghatározóbb labdarúgóvá nőtte ki magát ott is, majd csapatkapitánnyá választották, ami önmagában véve is hatalmas elismerés. Végül 109 pályára lépéssel válogatottsági rekorder lett, amivel minden debreceni futballbarátot büszkévé tett. Boldog voltam, amikor visszatért Debrecenbe, azóta is a Loki meghatározó játékosa, jó nézni azt a vehemenciát, tüzet, lelkesedést amivel futballozik, és próbálja magával ragadni a többi játékost is.

– hangsúlyozta a Lokivak edzőként háromszoros bajnok Herczeg András, aki reményét fejezte ki, Dzsudzsák még hosszú ideig öregbíteni fogja a DVSC labdarúgócsapatának hírnevét.