2024.07.16. 17:09
Hajdú-Biharban a legdrágább egy speciális ingatlanfajta
A szőlőkért és a gyümölcsösökért kellett a legtöbbet fizetni 2023-ban. Két hajdú-bihari járásban a legmagasabb a szántóföldek hektáronkénti átlagára.
A szántóföldek jelentős érétket képviselnek, kivált a kiváló minőségű, Hajdúszoboszlói és Hajdúböszörményi járásba tartozók
Forrás: Illusztráció: MW-archív
Kétmillió forint fölé emelkedett a szántóföldek hektáronkénti átlagára 2023-ban, noha az ország különböző régióiban változatosan alakultak, Közép- és Észak-Magyarországon csökkentek, a többi régióban emelkedtek az árak. Hajdú-Bihar két járással a dobogón „végzett”. A hektáronkénti legmagasabb, 2,2 millió forint feletti átlagárat a gyümölcsösökért és a szőlőkért kellett fizetni, amelyektől a szántók 2,13 millió forintos átlagára sem sokkal maradt el. A termőföldtranzakciók száma tavaly tovább mérséklődött, az előzetes adatok szerint a gazdát cserélő területek nagysága nem érte el a 30 ezer hektárt – derült ki az MBH Jelzálogbank elemzéséből. A szántóföldek és gyümölcsösök átlagára is többnyire emelkedett.
Forrás: Illusztráció: MW-archív
A szántóföldek hektáronkénti átlagára vármegyénkben volt a legmagasabb 2023-ban
Az MBH Termőföldindex nevű elemzésben összefoglaltak szerint a Nyugat- és a Közép-Dunántúlon drágultak a leginkább a szántóföldek, mindkét esetben mintegy 7,3 százalékkal kellett többet fizetni a szántókért. A szántóföldek hektárjáért a Dél-Dunántúlon, Közép-Magyarországon, a Dél-Alföldön és az Észak-Alföldön kellett a legtöbbet, 2,2 millió forint feletti átlagárat fizetni, míg Észak-Magyarországon mindössze 1,42 millió forint volt egy hektár szántó ára.
A vármegyék közül Tolnában, Békésben és Hajdú-Biharban voltak a legmagasabbak az árak, egyaránt 2,5 millió forint közelében mozogtak. A legolcsóbban, 1,14 millió forintért Nógrádban lehetett szántóhoz jutni. A járások közül továbbra is a Hajdúszoboszlói és a Hajdúböszörményi állt az élen hektáronkénti 3,5, illetve 3,2 millió forint feletti átlagárral.
2010 és 2023 között Észak-Magyarországon emelkedett a legnagyobb mértékben a szántóterületek ára, tavaly átlagosan 335 százalékkal kellett többet fizetni egy hektárért, mint 2010-ben. A legkisebb drágulás Közép-Magyarországon ment végbe, ahol körülbelül két és félszeresére növekedett az átlagos ár.
Forrás: Illusztráció: MW-archív
A jobb minőségű és nagyobb területű földek drágultak jelentősebben
Tavaly – megtörve az elmúlt években tapasztalt mintát –, a jobb minőségű szántók 8-9 százalékos mértékben, tehát jelentősebben drágultak a rosszabb területeken tapasztalt 2-4 százalékos dráguláshoz képest.
Az egy aranykoronára jutó szántóárak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében voltak a legmagasabbak 180 ezer forintnál magasabb aranykoronánkénti árral. Hajdú-Bihar a negyedik, 150 ezer forint körüli értékkel.
A birtokméretet tekintve a 10 hektárnál nagyobb területekért hektáronként átlagosan 2,4 millió forintot kellett fizetni, míg az 1 hektár alattiaknál 2,2 millió forintot.
A szőlők a Dél-Dunántúlon voltak a legdrágábbak – egy hektárért átlagosan több mint 3 millió forintot fizettek a vevők –, Észak-Magyarországon a legolcsóbbak, hektáronkénti kevesebb mint kétmillió forintos átlagárral. A gyümölcsösök Közép-Magyarországon keltek el a legmagasabb áron, mintegy 3 millió forintért, a hektáronkénti legalacsonyabb, hozzávetőleg 1,8 millió forintos áron pedig Észak-Magyarországon lehetett hozzájuk jutni.
Az erdők és fásított területek, valamint a gyepek, rétek, legelők hektárja a Dél- és a Közép-Dunántúlon került a legtöbbe, 1,34, illetve 1,69 millió forintba, Észak-Magyarországon a legkevesebbe, 900 ezer, valamint 1,03 millió forintba.
